A tejsavófehérje típusai és különbségeik
Tejsavófehérje-koncentrátum (WPC)
A tejsavófehérje koncentrátumban lévő fehérje mennyisége 25-89% között változhat. Az egészségügyi és táplálkozási üzletekben található tejsavófehérje-por-kiegészítők gyakran feltüntetik a tejsavófehérje-koncentrátumot a címkén. Ez a fajta tejsavófehérje általában 80%-ban fehérje. A termék többi része laktózból (4-8%), zsírból, ásványi anyagokból és nedvességből áll.
Tejsavófehérje izolátum (WPI)
A WPI a tejsavófehérje legtisztább formája, amely 90-95% fehérjét tartalmaz. Jó fehérjeforrás a laktóz intoleranciában szenvedők számára, mivel kevés vagy egyáltalán nem tartalmaz laktózt. A WPI-k zsírtartalma is nagyon alacsony. A termék tisztasága és magasabb fehérjetartalma miatt a WPI költsége valamivel magasabb lesz, mint a WPC.
Hidrolizált tejsavófehérje
A tejsavófehérje hosszú fehérjeláncai rövidebb láncokra, úgynevezett peptidekre bomlottak. Ezáltal a tejsavófehérje könnyebben felszívódik a szervezetben, és csökkentheti az allergiás reakciók lehetőségét. A hidrolizált tejsavófehérjét gyakran használják anyatej-helyettesítő tápszerekben, valamint sport- és orvosi táplálkozási termékekben. A hidrolízis nem csökkenti a tejsavófehérje táplálkozási minőségét.
Mi a különbség a tejsavóprotein izolátum és a koncentrátum között?
Természetesen nem irigyeljük az átlagfogyasztó felelősségét, hogy megfejtse a valódi tudomány és a marketing trükkjeit, amikor a kiegészítésről van szó. Ami a tejsavófehérjét illeti, nagyon sok előnye van a magas fehérjetartalmú étrendnek, mégis nehéz átgázolni az áltudományokon, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a megfelelő információkat kapja.
A tejsavófehérje-izolátum és a tejsavóprotein-koncentrátum közötti különbség abban rejlik, hogy mennyi fehérjét kap egy gombóc. Általánosságban elmondható, hogy az izolátumok kanálonként általában 90% vagy több fehérjét tartalmaznak, míg a koncentrátumok 25-89% fehérjét tartalmazhatnak. Mivel a koncentrátumok kanálonként kevesebb fehérjét tartalmaznak, a többi makrotápanyag (zsír és szénhidrát) teszi ki a fennmaradó kalóriákat.
Általános tévhit, hogy mivel a koncentrátumok több zsírt és/vagy szénhidrátot tartalmaznak, mint az izolátumok, eredendően rosszabbak az Ön számára, ami nyilvánvalóan hamis. Mivel a koncentrátumok több zsírt tartalmaznak, valószínűleg több zsírral rokon anyagot, például immunglobulinokat és konjugált linolsavat tartalmaznak, amelyek kisebb hatással lehetnek a sovány tömeg megőrzésére. A tejsavófehérje-koncentrátumok jobb választást jelenthetnek pótlásra, ha a fogyasztó az edzés utáni szénhidrátraktározást szeretné pótolni. A táplálkozási szakértők azonban azt javasolják, hogy az élelmiszer-első megközelítést alkalmazzák, és a glikogénraktárakat szénhidrátforrásokból, például gyümölcsökből és zöldségekből töltsék fel. Legyen óvatos azonban azok számára, akik laktózérzékenyek. A tejsavófehérje-koncentrátumokban a szénhidrát nagyobb százaléka valószínűleg laktóz, és így nemkívánatos reakciót okozhat a laktáz enzim hiányában.
A tejsavófehérje-izolátumok általában a fehérje-kiegészítés legtisztább formája a piacon. Az izolátumok a legjobb választás a fehérje-kiegészítő kiválasztásakor. Nevükhöz híven a tejsavófehérje-izolátumok magas fehérjetartalma, majd az egyéb makrotápanyagok alacsony tartalma azt jelenti, hogy az izolátumok jellemzően biztonságosak a laktóz-intoleranciában szenvedők számára.
Mint mindig a kiegészítésnél, most is fontos tudni, hogy az olvasott címke biztonságos, és mindent a megfelelő mennyiségben tartalmaz.
Fontos, hogy tájékozott legyen a tejsavófehérje fogyasztása terén. A tejsavófehérje-kiegészítők csak az étrend kiegészítői. Koncentráljon az élelmiszer-első megközelítésre, és szórjon bele tejsavófehérje koncentrátumot vagy izolátum shake-et, ha nem éri el a fehérjecéljait.
